11. r�sz

- Nem ... ezt nem k�v�nhatod...!

- J�s�gos �g, te nem is tudod, mit m�velsz.. mit m�velt�l velem! Meg�rj�t az illatod, a b�r�d! - Tom eln�mult, m�ly l�legzetet vett. - �n azonban - folytatta elf�lva - nem �rem be ennyivel. Eg�szen akaralak!

- Nem! - t�rt fel Lind�b�l, �s csaknem eszel�sen igyekezett kibontakozni a f�rfi karj�b�l.

- Linda.. mi �t�tt bel�d...?

- Eressz el! Haza akarok menni! - rim�nkodott a l�ny k�nnyes szemmel.

Tom hangos l�legzetet vett, majd �t�lelte.

- Nyugodj meg, kedvesem! - csit�totta gy�ng�den. - H�t nem azt �g�rtem, hogy semmi olyat nem teszek, amit nem akarsz?

Linda feje a f�rfi mellkas�n nyugodott. Csup�n n�ma b�lint�ssal felelt a k�rd�s�re.

- Akkor h�t - Tom hangj�ban f�jdalom vegy�lt - ne itasd tov�bb az egereket. Gyere, hazaviszelek.

Felt�p�szkodott, a b�rszekr�nyhez l�pett, �s egy whiskyt t�lt�tt mag�nak. Linda ek�zben megigaz�totta a ruh�j�t. Mire a f�rfi visszaj�tt a poh�rral, m�r �jra higgadtnak l�tszott. Lelke m�ly�n azonban ellentmond�sos �rz�sek tomboltak. Egyfel�l izgalom �s v�gy em�sztette, m�sfel�l sz�gyellte �s megvetette �nmag�t. Fej�t lehorgasztotta, nehogy Tom �szrevegye ezt a bels� k�zdelmet.

- N�zz r�m! - k�rte s�hajtva a f�rfi.

A l�ny engedelmeskedett, d �jra elakadt a l�legzete, amikor tekintete tal�lkozott Tom epeked� pillant�s�val.

- Egyszer le k�ne �ln�nk, �s alaposan megbesz�ln�nk mindent.

- Tom, csak az id�det... - kezdte Linda, a f�rfi azonban egyetlen k�zmozdulatta csendre intette.

- Nem,Linda! - jelentette ki hat�rozottan. - Te vagy az, aki az idej�t �s az erej�t pocs�kolja! Csak nem hiszed, hogy feladom, mert ma este nem siker�lt megkapnom t�ged?

A l�ny les�t�tte a szem�t.

- Nos, biztos�talak r�la, hogy nem adom fel - folytatta Tom.

Egy pillanatra elhallgatott, majd halkan hozz�f�zte: - �gy kellesz nekem, mint a leveg� vagy a v�z. Akarlak! Legf�bb ideje, hogy v�gre te is bel�sd, mi ketten �sszetartozunk!

Linda ism�t eln�mult. T�ls�gosan kimer�lt volt ahhoz, hogy valami csattan�s v�laszt adjon Tom szavaira. Csup�n t�gra ny�lt szemmel meredt r�.

- Csukd be a sz�d, kedvesem! - jegyezte meg nevetve a f�rfi, mik�zben az el�szob�ba ment, hogy behozza a l�ny kab�tj�t. - Ideje, hogy hazavigyelek.

*

A hazafele vezet� �ton mindketten hallgat�sba burkol�ztak. A kapu el� �rve n�m�n keresg�lni kezdte a kulcs�t.Tom kivette a kez�b�l a t�sk�t, beleny�lt, �s m�ris megtal�lta a  kulcsot. Vigyorogva l�b�lta meg el�tte. Lind�nak �nk�ntelen�l is nevethetn�kje t�madt. Egyszer�en k�ptelen volt haragudi erre az alakra!

- Egy�ltal�n nincs �nyemre, de az elk�vetkez� k�t-h�rom napra el kell utaznom. - H�velykujj�t finoman v�gigh�zta Linda �ll�n. A tekintete m�g most is �gett a v�gyt�l. - Amint azonban megj�v�k, val�ra v�ltjuk a tervemet, �s megl�togatjuk v�gre a keresztl�nyom.

- Szeretn�m, ha nem tervezgetn�l... - kezdte Linda er�tlen�l.

- Ma este nincs kedvem t�bbet civakodni veled. - K�nnyed mosoly j�tszadozott a f�rfi sz�ja k�r�l. - �s k�l�nben is...nem j�tt�l m�g r�, hogy minden ellen�ll�s hi�baval�? - simogatta meg l�gyan a l�ny arc�t. - Holtf�radt vagy igaz? mOst hazamegyek, hogy lefek�dhess pihenni. - A f�rfi szem�ben hamisk�s kifejez�s jelent meg. - Vagy bek�s�rjelek, �s seg�tsek beleb�jni a pizsam�dba?

- Nem hordok pizsam�t...

- Akkor tal�n a h�l�ingedbe...

- Nem, azt sem. Meztelen�l alszom...

Tom l�legzete felgyorsult.

- Ez�rt m�g megfizetsz, Linda Roberts! - fenyeget�z�tt. - K�sz�lj fel r�!